Mi mindent fontos tudni a munkaidő keretről?

Munkaidő keret fogalma

Az általános munkarend hétfőtől péntekig tart, napi 8 órában. A munkaidőkeret ezzel szemben a munkavállaló által ledolgozandó munkaidőt jelenti, megadott időegységre vonatkozóan. Tehát a ledolgozott munkaidőt nem napokra vonatkozóan figyeljük, hanem egy hosszabb időszakon belül.

A munkaidő keret szabályai és tartalma

A munkáltató egyoldalúan bevezetheti, módosíthatja, vagy eltörölheti, a változásokról kötelessége tájékoztatni. A munkaidő beosztást a munkaáltató készíti el, és legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban kell közölnie a munkavállalóval.

Tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet.

Kivétel: Fiatal (18 év alatti) munkavállaló esetén maximum 1 hét lehet, ezáltal az ő esetében az egyenlőtlen munkaidő beosztásra vonatkozó, heti pihenőidőt rugalmasan alakítható szabályok nem alkalmazhatóak.

6 hónap vagy 26 hét lehet: a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint, az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben  foglalkoztatott munkavállaló esetében.

12 hónap vagy 52 hét lehet kollektív szerződés rendelkezése szerint, amennyiben ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

 

A munkaidő keret számítása

A munkaidőkeret az általános munkarend szerint ledolgozandó munkaórák száma egyenlőtlenül, a hét bármely napjaira elosztva. 

Készenlét, ügyelet esetén járó, a műszak-, éjszakai-, vasárnapi pótlékot mindig az adott hónapban kell kifizetni a dolgozó részére.

Mi számít túlórának?

Túlmunka pótlék jár a rendkívüli munkavégzés idejére munkaidőkeret esetén is.

A munkaidőkeret lehetőséget nyújt a munkáltatónak.

Egyre több helyen hagynak szabadságot abban, hogy eldönthessék, hányra járnak be dolgozni, és a keletkezett plusz vagy mínusz órákat „lecsúsztathassák” az adott időszakon belül.